Ha te is azok közé tartozol, akiknek megdobban a szíve, amikor külföldön magyar vonatkozású helyszínre bukkannak, akkor Róma magyar emlékei közül a Szent Péter-bazilikában található három legkülönlegesebbet biztosan nem szabad kihagynod.

Itt a Katával Rómába oldalon több olyan felfedező csomag közül választhatsz, amelynek része az utazók által egyik legjobban várt római helyszín, a Szent Péter-bazilika. Mivel az épülethez számos történet és megannyi információ kapcsolódik, kiválasztottam a legszükségesebbeket, amelyeket megtalálsz a csomagban lévő infókártyákon-– így könnyen megtalálhatsz néhányat Róma magyar emlékei közül. 

Most pedig következzen három különleges darab Róma magyar emlékei közül a Szent Péter-bazilikában.

1. Emléktábla a sekrestye folyosóján

993-ban Szent István király (975-1038) az első pannonhalmi bencés apátot, Asztrik szerzetest, azzal a céllal küldte Rómába, hogy a pápánál segítsen jogait megerősíteni. 

Asztrik ténykedése sikerrel járt, II. Szilveszter pápa  (938-1003) Istvánnak koronát, keresztet és apostoli kiváltságot adományozott, amely lehetővé tette, hogy püspökségeket alapítson és kinevezhessen egyházi főméltóságokat. 

Szent István király a Szentföldre, illetve Rómába igyekvő magyar zarándokok számára ispotályokat, zarándokházakat létesített. Összesen négy ilyen ház volt: Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában és Rómában. 

A római zarándokház a Szent Péter-bazilika közvetlen közelében épült fel. Egészen 1776-ig működött. VI. Piusz pápa (1717-1799) kezdeményezte lebontását, mert a Szent Péter-bazilika “kinőtte magát” és szükség volt egy nagyobb méretű sekrestyére. 

Az egykori magyar ház emlékét két tábla őrzi. Az elsőt a sekrestye folyosóján találod, a másik kültéren van és nem látogatható. 

Hol találod a sekrestye folyosóját? Ha szemben állsz a baldachinnal baloldalt van egy ajtó, ami mögött  indul egy folyosó, ki van írva, hogy “sagrestia”. Jobb oldalon, szem magasságban, viszonylag az elején találod az emléktáblát, amelynek a felirata így hangzik magyarul: 

Itt állt 1030-tól 1776-ig az a zarándokház, amelyet Szent István, a magyarok első királya az apostolfejedelmek sírjához zarándokló magyaroknak építtetett. Utal továbbá Szent István,  II. Szilveszter pápától kapott koronával való megkoronázásának 2000. jubileumi évére is, amelynek alkalmából került e tábla felállításra.

fotó: Farkas Mónika

2. Az esztergomi bazilika méretének jelölése a földön

Ha figyelmesen vizsgálod a baldachin és a főbejárat közötti egyenes szakaszt a földön különféle feliratokat találsz. 

A legnagyobb és legfontosabb katolikus templomok méreteit vésték a padlóba, annak megfelelően, hogy a Szent Péter-bazilika szentélyétől meddig tartanának. 

Középtájon találod az esztergomi bazilika, Európa harmadik legnagyobb katolikus templomának méretét. A szentélytől számítva a bevésés helyéig 118 méter távolságot tesz ki.

Ha kedvet kaptál a hasonló tartalmakhoz, ajánlom a Kultikus katolikus helyszínek nem csak keresztényeknek csomagot. Ez a csomag kétezer év legfontosabb katolikus helyszíneit járja be Rómában.

fotó: Sümeghy Kata

3. Magyar kápolna a Szent Péter-bazilika altemplomában

A harmadik magyar emlék jóval nagyobb kiterjedésű, mint az előző kettő, ugyanis egy kápolnáról van szó a Szent Péter-bazilika grottájában. A grotta szó barlangot jelent magyarul, ebben az esetben a Szent Péter-bazilika földalatti terem rendszerét jelenti. Azért építették ki 1590-1591-ben, hogy ezáltal erősítsék a bazilika stabilitását. 

Eltelt 400 év és a termekben fokozatosan nemzeti kápolnákat alakítottak ki. Nincs túl sok, talán egy tucatnyi, ezért nagyon nagy dolognak tartom, hogy van a mi népünknek ott saját helye. 

1976-ban az Európában működő katolikus magyar papok, szokásos éves összejövetelükre érkeztek Rómába. Ezen a tanácskozáson határozták el, hogy kérik a Szentszéket, engedje meg a Szent Péter-bazilika altemplomába a magyar kápolna létrehozását.

Az ötlet elfogadásra került at elkészült kápolnát 1980. október 8-án szentelte fel II. János Pál pápa magyar püspökök, hazai és külföldön élő magyar zarándokok jelenlétében.

Ezt tedd, hogy ha meg szeretnéd nézni a magyar kápolnát: 

A Szent Péter-bazilika altemplomában található magyar kápolnába nem olyan egyszerű lejutni, de egyáltalán nem lehetetlen. Minden kedden reggel (tényleg minden kedden reggel, ha munkaszüneti napra vagy nyárra időszakra esik akkor is) van magyar nyelvű szentmise itt. Egyénileg nem lehet lemenni, viszont keddenként csoportban, a szentmisére érkezve igen. Nagyon ajánlom ezt a lehetőséget, akkor is, ha nem vagy vallásos, vagy katolikus, mert lesz egy bő fél órád a kápolnában, és azalatt nagyon jól körbe lehet nézni.

Praktikus infó a kedd reggeli magyar szentmisével kapcsolatban:

A korábban említett sekrestye bejárat (ha szembe állunk a bronz baldachinnal balra) előtt érdemes várakozni kedd reggel 7.50-től. Ez azt jelenti, hogy 7.30-ra meg kell érkezni a bazilika biztonsági kapujához. Hosszú ideig 8.00-kor kezdődött a szentmise, mostanában 8.15-kor.

A sekrestyéből érkező atyák általában hangosan elkiáltják magukat, hogy akik a magyar szentmisére jöttek, azok jöjjenek közelebb. Egy csoportba verődve mennek le a zarándokok a kápolnába képen látható nyíllal jelölt lejáraton. Amikor a szentmisének vége, sajnos nem sok időt lehet maradni, hiszen mások is használják a magyarok kápolnáját.

Fotó: Vatican Media

Ezek a történetek is jól mutatják, milyen gazdag Róma magyar öröksége, és milyen különleges nyomokat hagytak őseink a városban. Remélem sikerült felkeltenem érdeklődésedet és amikor legközelebb Rómában jársz, megnézed ezt a három magyar emléket a Szent Péter-bazilikában. Ha pedig jól jönne egy összerakott program, nézz szét a Katával Rómába oldalon és várlak az Instagram oldalamon is!